2009. március 2., hétfő

Íme, akikket megfertőzött a Vacsoracsata


Lám, vannak akiket lázba hozott a tévéműsor, és kedvet kaptak kicsit versenyezni.
Örömmel teszem itt közzé a hírt, miszerint egy baráti Vacsoracsata sikeresen lezajlott!

Küldjetek nekünk ilyen sztorikat, és mi elhelyezzük itt a blogon.


A Vacsoracsata Boldogfalvára költözött
Szerző: Arany Horváth Zsuzsa

- Három ifjú hölgy és egy lelkes fiatalember. A zalaegerszegi, összeszokott baráti társaságot, amely amúgy is sok időt tölt együtt, megihlette a televíziók népszerű főzős vetélkedője. Rendeztek maguknak egyet.

Mondd el te, elvégre te vagy a sajtószóvivő - ugratják mindjárt az elején Annát. Az asztalon, az illatosan gőzölgő tea és a hívogató sütik mellett egy nagy bögrében már ott lapultak a szavazatok. Ahogy a tévében. De ne szaladjunk előre, a nyertes úgyis csak a végén derül ki. A hivatalos eredményhirdetésre ugyanis a Zalai Hírlap is meghívást kapott.

Sokat izgultak, amíg a tavalyi adventi heteket a főzőcskével töltötték. Előfordult, hogy az utolsó pillanatban derült ki, a sajttekercshez szükséges sodrófa még nem szerződött be az alakulófélben lévő ifjú háztartásba, de a lelemény nyilván kisegítette a versenyzőt.

Amúgy gyakran találkoznak, mégis sikerült meglepniük egymást. Van itt egészen kisgyerekkori kapcsolat, van munkahelyi barátság és természetesen szerelem. Ezek az érzések szövik egybe Judit, Verocs, Anna és Tamás együttesét. A lányok - Porkoláb Judit, Kalmár Annamária, Török Veronika - a megyei önkormányzat köztisztviselőiként dolgoznak, míg Lipóczki Tamás, Veronika vőlegénye a Flextronics mérnöki gárdájának oszlopos tagja.

Porkoláb Judit, Kalmár Annamária, Lipóczki Tamás és Török Veronika. Eljátszották maguknak a televíziós főzős vetélkedőt
Fotó: Pezzetta Umberto

- Egy közös vacsora alkalmával találtuk ki, épp Annánál voltunk - vállalja magára a tájékoztató szerepét a társaság férfitagja. - Szóval Zalaboldogfa, ahol Anna egy kis mézeskalácsházban él, nagyon termékeny terepnek bizonyult az ötletekhez. Főzzünk egymásnak versenyszerűen, ki-ki, amit jónak lát. Judit volt az első, neki jutott a legnehezebb feladat, hiszen a a speciális vacsoracsata liturgiája nála alakult ki. Ő persze kétgyermekes anyukaként nem ijed meg az ilyesfajta kihívásoktól, pedig, mint mondja lánykorában nem volt ráutalva a főzésre. A tévés műsorban szinte már megszokott hastáncos lányok ugyan nem kísérték a meghitt együttlétet, bár, én nem bántam volna - mosolyog Tamás.

A szabályok szerint három fogásnak kellett szerepelnie a menükártyán, az előétel kiváltható volt levessel.

- Itt jövök majd én a képbe - jelzi előre a joggal learatott dicsőséget Tamás.

- Szolid dolgot gondoltam, sajttálat adtam előételnek, dióval, almával díszítve. A főételként tejszínes csirkemellfilét tálaltam zöldségkörettel, krumplipürével, rizzsel, a desszert pedig madártej volt - sorolja Judit a finomságokat, amiket természetesen rutinszerűen tud készíteni.

Sajtos, kakukkfüves csirke sütve – tálalva.


Meggyes-barackos csokoládés lepény
Fotók: Kalmár Annamária




- Specialitás?

- Állítólag a madártejben elég jó vagyok. Nálunk közismert szokás, hogy a frissen szült kismamáknak madártejet visznek a barátok, rokonok, barátnők. Tőlem legalábbis mindig ezt kérték az ismerőseim.

- Ha valamit ilyen jól csinál az ember, mint Judit, az csapda, mert akkor mindig azt kell - helyeselnek a többiek.

A második áldozat Veronika volt. Mint kiderült, vonzódik az egészséges bioságokhoz , a különlegességeket sem veti meg.

- Gesztenyekrémleves volt a levesem, ennek a betétje, a rumos mazsola külön sikert aratott - ahogy csillogó fekete haját megigazítva ezt mondja, össze is fut a szánkban a nyál, s gyorsan veszünk még a sütikből párat.

- Igaz, hogy Verocska nem rakott cukrot az ételekbe, de cserébe mindenben volt alkohol - leplezik le nevetve és nagy szeretettel a társaság tagjai egészséges életmódos papnőjüket.

- Valóban, a tejszínes harcsafilébe fehér bort csempésztem, zöldborsós hajdinával, barna rizzsel tálaltam. És tényleg, a tiramisu megint csak tartalmazott némi kedvcsináló rumot.

- És a meglepetésbonbon?

- Csokikat gyúrtam össze, jégkockatartóban dermesztettem, úgy formáltam golyókká.

- Boldogfai csintalan sajtkarikákkal indítottam - mondja Annamária, akit a megyeháza legkedvesebb sajtóreferenseként ismernek a zalai újságírók. Ő a főzés bevállalásával már gyerekkorában kiválthatta a hegyrejárást és kapálást.

- Zalaboldogfa a recept ihletője?

- Így van.

Nos, itt jön a képbe a sodrófa, illetve annak hiánya. Emiatt a sajtot furmányos módon kellett nyújtania, ebbe fűszer, uborka, zöldség került, ezt fokhagymás-olívaolajos pirított kiflikarikákkal tálalt.

Hm. Nagyot nyelünk megint. A főétel ismertetése pedig egyenesen fizikai vágyakozást okoz:

- Kakukkfüves csirkefalatok, sajtmártással, gombával, baconnel, pirított burgonyával. Utóbbit szeretem jól megsütni, bár sajnos ez az adagok rovására megy.

- Desszert?

- Meggyes-barackos csokis lepény. Itt is esett egy kis malőr: a tojásfehérje nem akart megkeményedni, gondoltam a tojással van gond, dehát tudtam, hogy a tyúkok újak, akkor a tojás se lehet régi. Kiderült, az ananászlé változott felvert habbá.

A barátok megnyugtatják, így is olvadozó volt az élmény.

- Egészen mást csináltam, mint amit elterveztem - szögezi le a Veszprémből érkezett, s júliusban Vera férjévé váló Tamás, amikor végre rá kerül a sor. - Biztosra mentem, klasszikus húslevessel indítottam, ami, hát mit mondjak... Levettem a lábukról őket. A második thai csirke volt, na, azt sokkal jobban is tudom, mint ahogy a versenydrukk miatt sikerült. Itt a lényeg a hús fűszerezése lenne, ez nem jött össze annyira. A vége szerencsére megint pazar lett: mákos gubában verhetetlen vagyok, mert aszalt szilvával tálalom.

- Honnan a főzőtudomány?

- Gyerekkoromban ott lábatlankodtam anyukám körül, amikor főzött, sok mindent ellestem tőle.

Lássuk, ki a győztes.

A voksokat rejtő boríték felirata: A gasztronómiai utak fő kalauzának és fakanálforgatás zalai bajnokának . Sorban nézzük a cédulákat: Judit, Anna, Judit, Anna. Tessék, holtverseny. És a nyeremény? A jelképes összeg mellett a vesztesek együtt főzhetnek, a nyertesek rendelnek.

A mai borongós hangulatú világban kell ennél szívderítőbb?

Amikor magukra hagyjuk őket, már tisztán látszik, nyertes és vesztes újra együtt forgolódik majd a konyhában. Húsleves lesz, az biztos.

A kis társaságnak külön titka is van: együtt töltött estéik után mindig félretesznek Anna pincéjében egy flaska emlékbort, a jövőnek szóló személyes üzenetekkel. Még jobb időkre. Számukra biztosan lesznek.


Mákos guba, ahogy Tamás tudja

Hozzávalók (4 személyre):
8 db szikkadtabb kifli
6 dl tej
15 dkg darált mák
3-4 evőkanálnyi méz
2 dkg margarin
1 dkg vaníliás cukor
citrom

A tejben olvaszd fel a vaníliás cukrot, 2 evőkanál mézet és a margarin felét. A kifliket vágd szeletekre és locsold rájuk a tejet. (Ha kell, forgasd át, hogy egyenletesen meg- szívják magukat, majd egy-két percre tedd szűrőbe, hogy a felesleg tej lecsöpöghessen.) A darált mákhoz vegyíts egy kis reszelt citromhéjat, majd óvatosan keverve ezt is add a kiflikarikákhoz. A maradék margarinnal kenj ki egy tepsit vagy tűzálló tálat, terítsd el benne a mákos kiflikarikákat, majd előmelegített, középmeleg sütőben 5–10 percig süsd a gubát. Kockákra vágva melegen tálald, s ekkor csorgasd rá a méz maradékát. A tetején kevés vízben fahéjjal és szegfűszeggel megfőzött aszalt szilva van!

Forrás: zalahirlap.hu

2009. február 21., szombat

Vacsoracsata-szenvedélybetegeknek!



Rendezzünk „maszek” Vacsoracsatát!

Szünet lesz a TV-ben?
Csináljuk meg élőben!
Nem kell más mint 5 fő!
S a kezdőnap? Hétfő!

Minden este máshol eszünk!
Nagyon vidám lesz a hetünk!
Kritizáljuk egymás főztjét,
S megválasztjuk magunk hősét!

A kajákat mind megesszük
Jókedvünket „eleresszük”!
Közben videóra vesszük!
Majd a blogon közzé tesszük!

Jókat röhögünk majd rajta,
Népünk már csak ilyen fajta!
Vidámságtól hangos ajka,
Ha benne vagy, szólj hát, rajta!

Legyél Te is jelentkező,
Konyhád legyen csatamező!
Vacsoracsatától hangos!

Szólj hát hozzá, mégpedig most!